A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az egri bazilikában, Exc. és Ft. Dr. Ternyák Csaba főpásztor vezetésével, az egyházmegye területén működő szerzetesrendek képviselői együtt imádkoztak a hivatások számának gyarapodásáért, és a meglévő közösségek megmaradásáért és gyümölcsöző szolgálatáért. A főpásztor megjegyezte: Ma este itt van ez egész egri főegyházmegye. A főpásztor, a papság, a kispapok, szerzetesek és szerzetesnők, valamint a világi – laikus testvérek együtt. Mindenkji képviselteti magát, hogy együtt imádkozzunk az Úr oltránál.
Az Egyház Rómában hosszú évek óta február 2-án, Urunk Bemutatása ünnepén tiszteleg a megszentelt élet előtt. Ezen az ünnepen Szentatya misét celebrál a Szent Péter Bazilikában. Megszentelt életet élő emberek gyertyát visznek a bevonulási körmenetben, felolvasói szolgálatot látnak el, és ők hozzák a kenyeret és a bort a felajánlási körmenetben. A pápa 1997-ben elrendelte, hogy segítsék elő a megszentelt életformát az egész egyetemes Egyházban, és február 2-át jelölte ki, hogy akkor tartsuk meg a Megszentelt Élet Világnapját.
A Megszentelt Élet Világnapjának első megünneplésekor kiadott üzenetében a pápa azt mondta, hogy ez a nap alkalmat kínál arra, hogy hálát adjunk Istennek a megszentelt életért, hogy előmozdítsuk az élet ismeretét, hogy a megszentelt életet élő emberek megünnepeljék azt, amit az Úr véghezvitt bennük, és hogy küldetésük tudatosabbá legyen az egyházban és a világban. E a nap, egyben könyörgő nap szerzetesi hivatásokért…
