Congregatio Sororum Sancta Elisabeth

„Minden nővér köteles naponta több időt szentelni arra, hogy az Úr előtt állva kifejezze Ő iránti szeretetét, de elsősorban, engedje, hogy általa legyen szeretve.

(Szent II. János Pál pápa)

 

6.00            reggeli dicséret 

Az Egyház reggeli imájában, a Laudesben dicsőítjük a feltámadt Krisztust. Hittel, szeretettel és bizalommal így kezdjük az új napot.

6.30            elmélkedés

Naponta félóra elmélkedés kötelező és nélkülözhetetlenül szükséges. A meditáció alatt elmélkedve Isten igéjén és útmutatásain keresztül igyekezünk:

–          elmélyíteni  a Szentháromságban való életünket, és tevékenységünket,

–          belenőni minél jobban Jézus Krisztus lelkületébe,

–          megerősödni a hitben, reményben és szeretetben.

A napi imádság, a csend, a hallgatás, az engedelmesség, valamint a szeretet gyakorlásának szellemében igyekszünk Isten akaratát felismerni és azt teljesíteni.

 

7.00            reggeli

A közösségi életünk a Szentháromság egy Istennel, az Atyával, a Fiúval és Szentlélekkel való egységünkre épül, amelyben a hit és szeretetnek köszönhetően részesedünk is.

7.30            lelki olvasmány

A napi félóra lelki olvasmány szerzetesi életünk elmélyítésére szolgál. Egyben segíti további lelki tökéletesedésünket, és tájékoztat az Egyház életéről. Házi lelki olvasmányunk kiválasztásakor elsőbbséget élvez a Szentírás, valamint aszkétikus, illetve lelkiségi könyvek. Általában a lelki olvasmányt közösen végezzük.

12.05          ebéd

Szerzetesi fogadalmunk a közösségi életre kötelez bennünket. Az első keresztények példáját követe, mi is arra törekszünk, hogy „egy szív és egy lélek” legyünk, egységben az Istennel és egységben nővértársainkkal. Az Egyház, mint közösségtől elvárja tőlünk, hogy erről az egységről tanúságot tegyünk.

12.45          Az Oltáriszentség látogatása

Hogy megőrizzük az Istennel való egységünket, a nap folyamán minden alkalmat kihasználunk az egyéni imádságra. Az alkalmi imádság segít bennünket abban, hogy a testvéreinkkel való találkozásban és a legkülönbözőbb helyzeteken keresztül megtaláljuk Krisztust, aki bennünk lakik. Igyekszünk mindenben Őt meg találni és szeretni, valamint megérteni és teljesíteni az Ő akaratát.

     Napközi imaóra

A délben mondott napközi imaórát kapcsoljuk össze az Oltáriszentség látogatásával. A lelkiismeretvizsgálat és az összeszedettség segítenek bennünket, hogy elismerjük bűneinket és gyengeségeinket, amelyek az egoizmusból és a gőgből fakadnak. Hálát adva Krisztus valóságos jelenlétéért az Oltáriszentségben, újítsuk meg önfelajánlásunkat. Imádkozzunk az az Egyház és Rendünk ajánlott szándékaiért is. Az „Úr Angyala” imádságot végzése által az egész Egyházzal fejezzük ki hálánkat Isten fiának megtestesüléséért.

15.00          Isten irgalmasság rózsafüzér

Az Isteni Irgalmasság üzenete nagyon fontos az egész emberiség számára. Az üzenetben Jézus a bűnbánat és a megtérés fontosságára figyelmeztet, és azt kéri, hogy imádkozzunk és tegyünk minél többet a bűnösök megtéréséért. Jézus különösen jutalmazza az Isteni Irgalmasság üzeneteinek terjesztését.

Az Úr ígérete: „ Azokat a lelkeket akik ezt a rózsafűzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján.” (Napló 754)

16.30          vacsora

Mint nővérek, akiket Isten gyűjtött össze, együtt erősödünk hitben és a hivatásunkban, megosztjuk egymással mindazt az intellektuális és lelki adományt, melyet Istentől kaptunk. Erősítjük azt, ami egyesít és elkerüljük mindazt, ami szétválasztana bennünket, kölcsönös megbocsátásban, hiszen „ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én ott vagyok köztük” (Mt 18,20).

17.30          rózsafüzér

Máriának – Jézus Anyjának kiváltságos helye van az üdvösség isteni tervében. Ő a példaképünk a hitben és a Krisztushoz vezető utat mutatja számunkra. Tiszteljük Máriát, mint Közvetítőnket, aki segítségünkre van Istennel való egyesülésünkben és abban, hogy jobban szolgáljuk felebarátainkat.

Az Egyházzal közösségben ünnepeljük meg a liturgikus Mária ünnepeket, és Mária iránti szeretetünkből adódóan mondjuk el minden nap a rózsafűzért. Hálával elmélkedjük át az Úr és az ő Szent Anyjának, illetve égi édesanyánknak az örvendetes, a fájdalmas és dicsőséges titkait.

18.00          SZENTMISE

Az Eucharisztián való részvételünk által ünnepeljük üdvözítésünk misztériumát és dicsőítjük a Mennyei Atyát. Egyesülünk Krisztussal a Húsvéti Misztériumban, magasztalva az Atyaistent. Isten szavával megerősítve fogadjuk Krisztust, mint az Élet kenyerét, hogy Általa váljon teljessé egyesülésünk Istennel, csakúgy, mint egymással. A napi szentmise nemcsak közösségi életünk szempontjából fontos, hanem az apostolkodó életmódunkhoz is nélkülözhetetlen.

19.00          Esti dicséret

Mikor közeledik az este és a nap, már lemenőben van (Lk 24, 29) összegyűlünk az esti dicséretre (kb. 17 óra körül). Az ima során hálával emlékezünk a Megváltás titkára, valamint Krisztus szeretetére, amely az Oltáriszentségben alapításában is megnyilvánult. Mária szavaival énekeljük a „Magnificat”-ot, s magasztaljuk az megváltás isteni művét.

19.30          Csendes szentségimádás

 

Krisztus, mint a Közösségünk központja, mindig jelen van közöttünk legméltóságosabb Oltáriszentségben.. Tehát találkozhatunk vele a kápolnában, a szentségimádás által. Ezt az időt a személyes, egyéni imádságra fordítjuk, amely lehetővé teszi Krisztus iránt érzett szeretetünk elmélyítését, valamint Vele való egységünk megújulását. „Egyetlen örömünk, a tabernákulum” – mondta annak idején Francesca főnöknőnk.

20.00          Befejező imaóra

A Kompletórium, a nap utolsó imája. Ellentétben a reggeli és esti dicsérettel, az egyszerűség és a személyesség jellemzi, s magányosan is lehet imádkoznunk. Ebben az esti órában tudatosan odaállunk Isten elé, arra gondolva, hogy valamikor majd magához szólít bennünket a végső számadásra. Mindent, amit az elmúlt nap hozott, Istennek ajánljuk hálával, őszinte bánattal, bízva az Ő szeretetében.

 SACRUM SILENTIUM -Szent Csend

„Csak az, aki csendben van, képes Isten szavát meghallani.„( Avilai Szent Teréz)

Az összeszedettség és a csend nélkülözhetetlenül fontos a szerzetesi életben. Csak a csendben vagyunk képesek meghallani az Úr szavát. A csend megkönnyíti a vele való találkozást, segít abban, hogy elmélyüljünk az ő tanításában és felfedezzük az Ő jelenlétét közöttünk. A szerzetesi életben a csend segít, hogy elkerüljük a felesleges és szeretetlen beszédet, s így könnyebben megőrizhetjük Közösségünkben a békességét is. Minél jobban igénybe vesz apostoli hivatásunk és munkánk, annál inkább szükségünk van csendes helyekre és időre, az összeszedettség időszakára.  Erre nemcsak a lelkünknek, hanem szellemünknek és testünknek is szükséges van.

 

HAVI LELKI GYAKORLAT

Havonta egyszer, hagyományaiknak megfelelően a Jézus Szentséges Szívének szentelt első pénteken egy egész napos lelkigyakorlatot tartunk, hogy elmélyítsük a hivatásunkat és egyre világosabban lássuk, hogy hol tartunk Krisztus követésében.

LELKIGYAKORLATOK

Egyszer egy évben legalább öt napos lelkigyakorlatot végezzünk. Ez az idő számunkra a megtérés és a lelki gyakorlatok végzésének igen ajánlott időszaka. A Szentlélek vezetése mellett, csendben, összeszedettségben ellenőrizzük, megújítjuk és elmélyítjük életünket az Evangélium szerint.